Miként teáznak az oroszok?
Orosz teakultúra
Oroszországban a 17. század óta fogyasztják a teát, amely hagyományosan szamovárban forralt vizzel készült. A teát az oroszok nemzeti italuknak tekintik.
A tea 1638-ban jelent meg oroszországban: a mongolok küldték ajándékba I. Mihály cárnak. Csakhamar megismerték a kínai teát is, és 1679-ben már szerződés garantálta, hogy prémekért cserébe a cári birodalom rendszeres teaellátmányt kapjon Kínától.
1870-es években már szálas fekete teát és teatéglát is importáltak Kínából, és az italt az orosz mindennapok elválaszthatatlan részévé lett. Házasságokat döntöttek el , üzleteket közöttek és viszályt simitottak el egy csésze tea mellett.
A teát szamovárban, azaz vizforraló edényben készítették. Teáskannában, csajnyikban főzték a zavarkának nevezett sűrű tea koncentrátumot: egy csészényi vizhez nagyjából öt teáskanálnyi teát számoltak. A csajnyikot a szamovár tetején melegítették.
A ház asszonya üvegpoharakba töltötte a zavarkát , majd a szamovárból forró vizzel higította fel a vendégek izlése szerint. A teát általában feketén vagy citrommal itták, és lekvárral , mézzel vagy cukorral izesítették.
Édességet is tálaltak mellé, például szirnyikit , vastag, sajtos lepényt lekvárral, és apró darált dióból, vajból és lisztből készült cukorban megforgatott orosz teasütemény teasüteményeket. A forró teáspoharakat hagyományosan füles fémtartokba posztakanyikokba helyezték, ezek védték az újjakat a forróságtól.
A modern oroszországban továbbra is teát szolgálnak fel a legtöbb társaségi eseményen, és a szálastea sokkal népszerűbb, mint a filteres. Bár a hagyományos szamovárt ma már ritkán használják a hétköznapokban , még mindig az orosz társadalmi élet szimbolumánek számít, és az otthonosság a kényelem és az összetartozás érzetét kelti.
Szamovár
Szamovár